Cukorbetegség kialakulása

A cukorbetegség kialakulásának megértéséhez a cukor sorsát kell megvizsgálnunk szervezetünkben. Más-más kezelést igényel az 1-es és 2-es típusú diabétesz.

A továbbiakban többet megtudhat a cukorbetegség hátteréről, valamint a betegség típusairól.

A cukorbetegség háttere

A szervezet elsősorban glükózból (szőlőcukorból) nyeri az energiát. Ehhez egyrészt kívülről, az étellel jut, de egy kis részét a máj állítja elő aminosavak és tejsav felhasználásával. A vérbe illetve a sejtekbe az inzulin vegyület közvetítésével kerül be.

Az inzulint a hasnyálmirigy állítja elő. Erre a gyomrunk mögött található szervre jellemző, hogy emésztőnedv és hormon előállítására egyaránt képes. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szőlőcukor eljusson a sejtekbe. Az inzulin szabályozza a szőlőcukor mennyiségét a vérben. Ha ez csökken, az inzulin szintje is lejjebb esik, míg magasabb vércukorszintnél több inzulin termelődik.

A májról sem szabad elfeledkeznünk: a máj tárolja ugyanis a cukrot egészen addig, amíg a szervezetnek szüksége nem lesz rá. Ha valaki nem eszik, de csökken a vércukor szintje, akkor a máj felszabadítja a tartalékokat. Ha azonban nincs elegendő elraktározott szőlőcukor, ennek előállítására is képes. Így járul hozzá, hogy a vércukor szintje viszonylag egyenletes maradjon.

Diabétesz esetében ez a folyamat felborul. Ilyenkor a szőlőcukor felhalmozódik a vérben, és nem képes bejutni a sejtekbe. Az egyes típusú diabétesz esetében a hasnyálmirigy a felelős: nem állít elő elegendő inzulint, míg a kettes típusnál a sejtek nem reagálnak az inzulinra (inzulin rezisztencia).

A diabétesz 1-es és 2-es típusa

A cukorbetegség 1-es típusa elsősorban gyermekeknél, valamint fiatalok között gyakori. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, így nincs inzulin-termelés. Ekkor a beteg egész élete során a szervezeten kívülről kell az inzulint pótolni.

Az inzulinhiány következtében a vércukor képtelen a sejtekbe bejutni, így a vérben maradva magas vércukorszintet okoz. A sejteknek más lehetőség híján zsírokat és fehérjéket alakítanak át a működésükhöz elengedhetetlen cukorrá, károsítva a szervezetet. A zsírégetés során az egyik melléktermékként felszaporodik a ketontest, továbbá kiszáradás és kóma jelentkezik a betegnél a folyadékvesztés, a magas vércukorszint miatt.

Tipikus jelei: fogyás, nagy mennyiségű vizelet, gyakori szomjúságérzés.

A cukorbetegség 2-es típusa jellemzően felnőtt korban fordul elő gyakrabban, idővel alakul ki. Ilyen ugyan nem pusztulnak el az inzulint termelő bétasejtek, azonban az inzulinhatás nem kielégítő, az inzulin hatásának gyengülése következtében pedig nem jut elegendő mennyiségű cukor a sejtekbe. A 2-es típusú cukorbetegség esetében tehát van inzulin, és lassabban emelkedik a vércukorérték.

A tünetek eltérőek: a végtagok zsibbadása, romló látás, rossz sebgyógyulás és bőrviszketés a jellemző.

A cukorbetegség kialakulásának okai

Az 1-es típusú diabétesz pontos okait nem ismerjük. Feltételezések szerint e cukorbetegség kialakulásában a genetikai hajlam és egyes vírusok is szerepet játszanak, de feltételezik az autoimmun eredetet is.

A 2-típusnál bizonyos rizikótényezők fennállása esetén várható a betegség megjelenése. Ilyen rizikótényezők az elhízás, a magas vérnyomás (tehát elsősorban az életmódmódunkkal áll összefüggésben), valamint a családban előforduló cukorbetegség, hajlam is.


close